Pozitív hozzáállás
Kedves olvasó!
Hetek teltek már el, és én még mindig csak keseregtem, hogy milyen helyzetben vagyok. Míg egy nap megértettem, hogy ha Isten megengedte, hogy átmenjek egy ilyen nehézségen, MÁR MEGADTA A LEKÜZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ERŐt is.
Ez a gondolat nagyon sokat jelentett nekem az elmúlt 5 év során!
Addig, amint mondtam már, sokat keseregtem. Ami azt jelentette, hogy a meglévő energiámat arra használtam fel, hogy még inkább rontsak a helyzetemen.
Drága olvasó, aki most talán hozzám hasonlóan küzdesz! Kérlek, ne engedd, hogy a negatív érzések eltiporjanak! Kérlek, tanulj az én esetemből!
Szeretném elmondani neked, hogy mit is tettem ezután: most, hogy már tudatosítottam megvan az erőm a betegség leküzdésére, hát nekiláttam POZITÍV dolgokkal megtölteni az életemet. Mit jelentett ez?
Elsőként a napomat azzal kezdtem, és kezdem most is, hogy mielőtt a reggelit elfogyasztanám, jó pár percet arra szentelek, hogy hálát adjak a mai napért, azért, hogy élek, azért, hogy hallgathatom, amint a madarak felébresztenek, azért, hogy érezhetem a nap erőt adó sugarait.
Amit még előszeretettel tettem: kedvenc verseimet, idézeteimet kiírtam egy- egy öntapadós kis, színes papírra. Aztán fölragasztottam őket ide-oda a házban. Mind olyan helyekre, ahol akarva, akaratlanul beléjük botlódtam.
A régi, kellemes emlékeket őrző képek is nagyon sokat segítettek!
Úgyszintén kitűztem őket a lakásban, hogy mihelyt esetleg valami fájdalom miatt elmém elkalandózhatott volna, ezek emlékeztettek a vidám pillanatokra. És ha már vidámságról beszélek, nem hagyhatom ki a jó komédia filmeket sem. Amikor csak tehettem, megnéztem egy jó, kacagtatós filmet.
Na de persze, nem csak filmezésből állt az élet. Az orvosom javaslatára kertészkedtem is. Bár a kezem hamar elfáradt, és ha többet dolgoztam a kelleténél, még dagadni is kezdett, ám, ha odafigyeléssel ültetgettem, gyomláltam, semmi baj nem volt. Sőt, a föld művelésekor felszabaduló por jótékony hatással volt szervezetemre. A lényeg, hogy olyan kerti munkát végezz ( vagy, ha nincs lehetőséged, akár egy nagyobbacska ládában is munkálkodhatsz), amely nem elfáraszt, hanem feltölt.
Mindeközben sokat énekeltem.
A lényeg tehát, hogy maradj aktív, amennyiben erőd engedi.
Amint időközben mesteriztem pszichológiából, arra használtam fel erőmet, hogy óvodákban tanácsadóként dolgoztam, na meg tanítani is bejártam. Tudod Kedves olvasó, úgy a kis csemetéknek, mint a kamasz gyerekeknek valamint a felnőtt tanulóimnak is köszönhettem pozitív szemléletmódom megőrzését. Ők valamilyen módon naponta emlékeztettek, milyen fontos gyerek maradni, és örvendeni minden pillanatnak!
Őket figyelve elkezdtem újból biciklízni, úszni, gondtalanul sétálni.
Természetesen a legnagyobb erőt mindehhez Teremtőnknek köszönhetem, majd pedig szerető családomnak!
Így teltek az évek. A hajam is visszanőtt :)
De azt éreztem, valami nagyon hiányzik az életemből. Ekkor úgy döntöttem teljes időben önkénteskedni fogok!
Most
Életek megmentéseben veszek részt, anélkül, hogy orvos lennék.
Az igazságot védem, anélkül, hogy ügyvéd lennék.
Batorítok, anélkül, hogy pszichológus lennék.
Tanítok, anélkül, hogy tanár lennék.
Persze, a harc folytatódik...
Bárcsak te is, kedves olvasó megtalálnád azt a tevékenységet, amely reményt és új erőt ad neked!!!
Ezek a élet hullámai. Légy hálás azért, ami fenntart téged!
Hetek teltek már el, és én még mindig csak keseregtem, hogy milyen helyzetben vagyok. Míg egy nap megértettem, hogy ha Isten megengedte, hogy átmenjek egy ilyen nehézségen, MÁR MEGADTA A LEKÜZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ERŐt is.
Ez a gondolat nagyon sokat jelentett nekem az elmúlt 5 év során!
Drága olvasó, aki most talán hozzám hasonlóan küzdesz! Kérlek, ne engedd, hogy a negatív érzések eltiporjanak! Kérlek, tanulj az én esetemből!
Szeretném elmondani neked, hogy mit is tettem ezután: most, hogy már tudatosítottam megvan az erőm a betegség leküzdésére, hát nekiláttam POZITÍV dolgokkal megtölteni az életemet. Mit jelentett ez?
Elsőként a napomat azzal kezdtem, és kezdem most is, hogy mielőtt a reggelit elfogyasztanám, jó pár percet arra szentelek, hogy hálát adjak a mai napért, azért, hogy élek, azért, hogy hallgathatom, amint a madarak felébresztenek, azért, hogy érezhetem a nap erőt adó sugarait.
Amit még előszeretettel tettem: kedvenc verseimet, idézeteimet kiírtam egy- egy öntapadós kis, színes papírra. Aztán fölragasztottam őket ide-oda a házban. Mind olyan helyekre, ahol akarva, akaratlanul beléjük botlódtam.
A régi, kellemes emlékeket őrző képek is nagyon sokat segítettek!
Na de persze, nem csak filmezésből állt az élet. Az orvosom javaslatára kertészkedtem is. Bár a kezem hamar elfáradt, és ha többet dolgoztam a kelleténél, még dagadni is kezdett, ám, ha odafigyeléssel ültetgettem, gyomláltam, semmi baj nem volt. Sőt, a föld művelésekor felszabaduló por jótékony hatással volt szervezetemre. A lényeg, hogy olyan kerti munkát végezz ( vagy, ha nincs lehetőséged, akár egy nagyobbacska ládában is munkálkodhatsz), amely nem elfáraszt, hanem feltölt.
Mindeközben sokat énekeltem.
A lényeg tehát, hogy maradj aktív, amennyiben erőd engedi.
Amint időközben mesteriztem pszichológiából, arra használtam fel erőmet, hogy óvodákban tanácsadóként dolgoztam, na meg tanítani is bejártam. Tudod Kedves olvasó, úgy a kis csemetéknek, mint a kamasz gyerekeknek valamint a felnőtt tanulóimnak is köszönhettem pozitív szemléletmódom megőrzését. Ők valamilyen módon naponta emlékeztettek, milyen fontos gyerek maradni, és örvendeni minden pillanatnak!
Őket figyelve elkezdtem újból biciklízni, úszni, gondtalanul sétálni.
Természetesen a legnagyobb erőt mindehhez Teremtőnknek köszönhetem, majd pedig szerető családomnak!
Így teltek az évek. A hajam is visszanőtt :)
Most
Életek megmentéseben veszek részt, anélkül, hogy orvos lennék.
Az igazságot védem, anélkül, hogy ügyvéd lennék.
Batorítok, anélkül, hogy pszichológus lennék.
Tanítok, anélkül, hogy tanár lennék.
Persze, a harc folytatódik...
Bárcsak te is, kedves olvasó megtalálnád azt a tevékenységet, amely reményt és új erőt ad neked!!!
Ezek a élet hullámai. Légy hálás azért, ami fenntart téged!
