Lylla's Journey

2017. Február Lassan közeledünk a jelenhez. Újabb év, újabb kihívások. Meggondolatlanság, vagy véletlen egybeesés? Nem tudom. De szeptemberben megint voltam a tengeren. Igaz, csak pár napot. És nem napoztam egyáltalán( soha nem is szerettem), sőt a tenger vizét is csak egy kép erejéig éreztem. Akkor a sós levegő?! Nem tudom. De tény, hogy újabb daganat jelent meg rajtam. Ezúttal a bal vállamon. Januárra ez is megbarnult, megkemémyedett. Nem volt választás, 2017.február elején az orvos megpróbálta eltávolítani. Nagyon gyors beavatkozás volt. Túl gyors. A műtét alatt az orvos, hallottam, végig csak azt mondogatta, hogy reméli sikerült kivennie egészen. Ugyanis, amikor az érzéstelenítőt beadta, a bőr behúzódott. Ezért nem látta tisztán a daganatot. Hát, sajnos nem sikerült. A szövettani eredmény is igazolta (ám, ami ekkor is jó hír volt, hogy ez sem rosszindulatú daganat). Ennek az lett a következménye, hogy mondhatni rövid időn belül a csomó újra felszínre jött. A műtét óta el

2016. április Pár hónappal korábban egy csomót észleltem a jobb combomon. Nem fájt. Ám az előzményekre való tekintettel, orvoshoz fordultam. Az elmúlt év szeptembere körül volt. Megjegyzem, szintén a tengerről jöttem haza. Az ultrahangos vizsgálat során a doktor megállapította, hogy a bőrrák egy fajtája lehet, de még nem rossz indulatú, és egyelőre békén kell hagyni. Így is tettem. Március végén azonban kezdett a  bőr színe megváltozni a csomó környékén, és enyhe nyilalásokat is éreztem. Újból orvoshoz mentem. Ezúttal már küldött is a sebészetre. A Doktor nagyon kedves volt. Ahogy megvizsgálta, valamit intett a rezidens orvosnak, és azzal betessékelt a másik szobába. Nem tudtam mire véljem, de azt éreztem, hogy nincs elragadtatva a helyzettől. Beléptem a szobába. Itt csak egy ágy volt, nagy reflektorokkal körbevéve. Rá is kérdeztem az orvosra, hogy táncsak nem akar már műteni?! - De bizony, igen! - mondta komolyan. Tehát mire feleszméltem volna, már ki is lett vágva a csomó.