Bejegyzések

Enni, nem enni.

  Drága olvasó barátom!   Annyi kérdés, okoskodás született már akörül, hogy mit javasolt enni, inni, ha egyszer valakit a rák valamilyen típúsával diagnosztizáltak. Pár sorban szeretném megosztani veled, hogy mi az én tapasztalatom ezen a téren.    Hogyan is éltem mielőtt megtudtam volna, hogy a rákos sejtek jó pár évvel (beléptem a 6. évbe) ezelőtt elburjánoztak a testemben? A napot mindig valamilyen gyümölccsel vagy müzlivel kezdtem. Nagyon ritkán ettem húsfélét, pedig a családnak rendszeresen készítettem. Délután meg sok zöldség, és nassolásnak megint valami gyümölcs. Úgy gondoltam ez teljesen egészséges tálpalkozás, nem tudtam, hogy a gyümölcsöt nem jó társítani a zöldséggel, vagy  hogy bizonyos idő el kell teljen még két különböző gyümölcs elfogyasztása között is, ha szeretnénk, hogy lúgos maradjon a szervezetünk. Amiről viszont tudtam, hogy nem a legegészségesebb, az  a fincsi palacsinta, a pánkó, süti, a fagylalt volt - ezt még most is nehezen tudom visszautasítani :) Na m

Mellhártya gyulladás

Kép
Múlt...jelen...jövő                    Hónapok óta   Ma írok pár sort arról, milyen is mikor napok, hetek, hónapok óta nem kapták az orvosok a  választ egy konkrét kérdésemre.   Drága olvasó, emlékszel, mondtam már, hogy körülbelül október óta mind azért "panaszkodtam" a dokimnak, hogy éjjelente annyira fájtak a bordáim( főleg a jobb felemen), hogy már semmilyen testhelyzetben nem tudtam pihenni.  Mind úgy éreztem, mintha valami nagy súly lenne a hátamra kötve, mely húz lefele. Mely fogva tart, amikor meg akarok fordulni egyik felemről a másikra. Egyre nagyobb súly. Egyre nagyobb fájdalom. Az orovok mindenféle vizsgálatra elküldtek. A vérkép az év elején jó volt. Az ultrahang nem mutatott semmi gyanús eltérést a belső szerveknél. A tomográf sem ( még a csontvelő is szép tiszta) . A mágneses rezonancia sem. Egy orvos ezek után azt mondta, hogy biztosan az ágybetéttel van a gond. Cseréljek matracot. De hát, mondom teljesen jó, kényelmes, memoria matracom van! Nem hittem

Lágyrészdaganat- szövettani eredmény

2017. Július             Jelen...jövő.. Kedves olvasó barátom!   Amint ígértem, megírom neked az utolsó műtét eredményét. Nem lett jó. Erre számítottam. Ám nem is a legrosszabb.   Nehéz hetünk volt. Drága nagytatám megpihent. 90 éves volt, de tele energiával és hittel utolsó napig. Jó tudni, hogy nem szenvedett, ám nehéz elfogadni, hogy nincs köztünk. Egy darabig. Ugyanis alig várom már azt az időt, amikor újból átölelhetem! Amikor a halál, mint utolsó ellenségünk teljesen a múlté lesz. Amikor azt kérdem majd:" halál, hol a te fullánkod?!". Ott állok tehát a korház előtt. Vártam, hogy elkészüljenek nagytatám kibocsátó iratai. S eszembe jutott, hogy hát már eltelt 4 hét a műtét óta; kérdezzek csak rá, hátha megjött az eredmény. Jól is tettem. Már 2 napja megkapták. Igen, daganat. De nem rossz indulatú! Ez jó hír számomra! Ami kevésbé jó, hogy sajnos ezúttal sem volt kivágva teljesen. Immár második próbálkozás. A daganat széle bent maradt. Ezért 2 hét múlva újabb bea

A harc folytatódik- lágyrészdaganat, bőrrák 2

Kép
2017. Február Lassan közeledünk a jelenhez. Újabb év, újabb kihívások. Meggondolatlanság, vagy véletlen egybeesés? Nem tudom. De szeptemberben megint voltam a tengeren. Igaz, csak pár napot. És nem napoztam egyáltalán( soha nem is szerettem), sőt a tenger vizét is csak egy kép erejéig éreztem. Akkor a sós levegő?! Nem tudom. De tény, hogy újabb daganat jelent meg rajtam. Ezúttal a bal vállamon. Januárra ez is megbarnult, megkemémyedett. Nem volt választás, 2017.február elején az orvos megpróbálta eltávolítani. Nagyon gyors beavatkozás volt. Túl gyors. A műtét alatt az orvos, hallottam, végig csak azt mondogatta, hogy reméli sikerült kivennie egészen. Ugyanis, amikor az érzéstelenítőt beadta, a bőr behúzódott. Ezért nem látta tisztán a daganatot. Hát, sajnos nem sikerült. A szövettani eredmény is igazolta (ám, ami ekkor is jó hír volt, hogy ez sem rosszindulatú daganat). Ennek az lett a következménye, hogy mondhatni rövid időn belül a csomó újra felszínre jött. A műtét óta el

A harc folytatódik- lágyrészdaganat, bőrrák

Kép
2016. április Pár hónappal korábban egy csomót észleltem a jobb combomon. Nem fájt. Ám az előzményekre való tekintettel, orvoshoz fordultam. Az elmúlt év szeptembere körül volt. Megjegyzem, szintén a tengerről jöttem haza. Az ultrahangos vizsgálat során a doktor megállapította, hogy a bőrrák egy fajtája lehet, de még nem rossz indulatú, és egyelőre békén kell hagyni. Így is tettem. Március végén azonban kezdett a  bőr színe megváltozni a csomó környékén, és enyhe nyilalásokat is éreztem. Újból orvoshoz mentem. Ezúttal már küldött is a sebészetre. A Doktor nagyon kedves volt. Ahogy megvizsgálta, valamit intett a rezidens orvosnak, és azzal betessékelt a másik szobába. Nem tudtam mire véljem, de azt éreztem, hogy nincs elragadtatva a helyzettől. Beléptem a szobába. Itt csak egy ágy volt, nagy reflektorokkal körbevéve. Rá is kérdeztem az orvosra, hogy táncsak nem akar már műteni?! - De bizony, igen! - mondta komolyan. Tehát mire feleszméltem volna, már ki is lett vágva a csomó.

A harc folytatódik- petefészkek eltávolítása

  Eltelt majdnem  2 év a műtét óta. 2013 májusában járunk. Újabb beavatkozás előtt állok.   A mellműtét óta a petefeszkeimet " lefagyasztva" tartották egy injekció segítségével ( havonta egyszer kaptam). De idővel a doki azt vette észre, hogy a jobb petefészekben a lefagyasztás előtt maradt egy kis tüsző szerű valami. Azt javasolta, hogy mielőtt átalakulna rosszindulatúvá, jobb lenne eltávolítani. Egy ideig gondolkodtam az ötletén. Majd más orvos véleményét is kikértem. Ugyanazt hallottam, sőt ketten is javasolták, hogy mindkét petefészkemet távolítsák el. Ezzel biztosítva lennék. A szervezet lelassulna, és nem lennék kitéve - a fiatal koromat tekintve- a gyors áttéteknek. Gondolhatod, kedves olvasó, hogy mennyire nagy döntés előtt álltam. Tudatták velem, hogy életem nagyrészben megváltózik a beavatkozást követően. Nem lehet többet gyerekem. Csontpróblémák. Éjszakai kellemetlen kimelegedések, stb. Újra és újra átgondoltam mindezt. Majd arra a következtetésre jútottam, h

Pozitív hozzáállás

  Kedves olvasó!   Hetek teltek már el, és én még mindig csak keseregtem, hogy milyen helyzetben vagyok. M íg egy nap megértettem, hogy ha Isten megengedte, hogy átmenjek egy ilyen nehézségen, MÁR MEGADTA A LEKÜZDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ERŐt is. Ez a gondolat nagyon sokat jelentett nekem az elmúlt 5 év során! Addig, amint mondtam már, sokat keseregtem. Ami azt jelentette, hogy a meglévő energiámat arra használtam fel, hogy még inkább rontsak a helyzetemen. Drága olvasó, aki most talán hozzám hasonlóan küzdesz! Kérlek, ne engedd, hogy a negatív érzések eltiporjanak! Kérlek, tanulj az én esetemből!   Szeretném elmondani neked, hogy mit is tettem ezután: most, hogy már tudatosítottam megvan az erőm a betegség leküzdésére, hát nekiláttam POZITÍV dolgokkal megtölteni az életemet. Mit jelentett ez? Elsőként a napomat azzal kezdtem, és kezdem most is, hogy mielőtt a reggelit elfogyasztanám, jó pár percet arra szentelek, hogy hálát adjak a mai napért, azért, hogy élek, azért, hogy hallgatha